ISMERD MEG HAZÁNK ÍRÓIT - Krencz Nóra

Kérdezz-felelek  Krencz Nóra írónővel 

Gyere és ismerd meg Krencz Nórát, a Megszámlálhatatlan-sorozat írónőjét 

*-*-*

 

Mesélnél kicsit magadról?

A hétköznapi létem nem túl izgalmas. Egy 26 éves cukrász vagyok, aki minden nap kora hajnalban indul dolgozni, s a kollégái legnagyobb csodálkozására délután még képes használni az agyát, hogy komplett könyveket írjon.

  

  Hogy kezdtél írni?

Egész életemben álmodozó voltam, de ténylegesen írni csak 16 évesen kezdtem. Sajnos ez nem egy mesébe illő történet. Gyötrelmes családi gondok hajtottak a képzelgésbe. Az ötleteim, a karaktereim tartották bennem a lelket, és segítettek kitartani.

Amit nagyon kevesen tudnak, hogy a Facebook-csoportomat is ezért neveztem el Fantáziamenedéknek. Ez a szó jelképezi a kezdeteket. Különös, de tényleg igaz, hogy minden rosszban van valami jó. A múltam legsötétebb időszaka hozta el a jelenembe az öröm forrását.

Mit jelent számodra az írás?

Régen a menedékem, a mentsváram volt, ma már az életem. Olyan számomra, mint egy nélkülözhetetlen szerv vagy testrész. Ha nem lenne, kevesebb, gyengébb lennék. Sokszor észrevettem már magamon, hogy pusztán a tudat, hogy író lehetek, rengeteg erőt ad, és a mindennapok buktatóit is sokkal könnyebben veszem.

2016-ban jelent meg a Megszámlálhatatlan első kötete, A hordozó, amit 2017-ben követett A hófehér másvilág. Hány részesre tervezed a sorozatot?

Ez egy trilógia. Legalábbis eredetileg csak ennyit terveztem, aztán jött a blogregény ötlete, s ezáltal kicsit kibővült a világ.

Lesz a Megszámlálhatatlannak egy előzménykötete is, s elvileg az lesz az utolsó, amit ebben a témában írok. Elvileg, aztán ki tudja, később, mire vetemedem.

  Az említett könyvnél maradva, ki volt a legelső, aki elolvashatta?

Ildikó, a nagynéném és Virág, a mostohalányom.

  Honnét származik a könyv ötlete?

Amikor az első fejezet megszületett, még fogalmam sem volt, hogy mit akarok kezdeni vele. Elég univerzális lett, bármerre elindulhattam volna. Évekbe telt, mire lassanként összeállt a fejemben az újraéledés folyamata. Akkoriban, amikor az alap megfogant, nagyon népszerűek voltak a vámpíros könyvek, és engem foglalkoztatott a halhatatlanság. Arra gondoltam, mi lenne, ha kicsit új köntösbe bújtatnám, újraértelmezném a dolgot. Emlékszem, mennyire megdöbbentem minden egyes alkalommal, amikor egy újabb mozaikdarabbal egészült ki a világ. Addig nem is hittem, hogy képes vagyok teremteni. Az írás épp emiatt egy hihetetlenül különleges munka.

    Mi a véleményed Fabyen karakteréről?

Ő nem szokványos főhős. Egy esetlen fickó, aki gyávának vallja magát, de valójában sokkal több lelkierő rejlik benne. Amikor valami furcsa jelenségbe botlik, végtelen kíváncsiság hajtja, hogy megtalálja a válaszokat.

Fabyen elemi erővel és rendkívül váratlanul tört elő belőlem, és írta le magát egy papírra. Aznap feneketlen lelki mélységekben jártam – szintén a fentebb említettek miatt –, és ez lett a vége. Miután visszatértem a pokolból, ő már készen várt engem a felszínen.

Ő az én űzött, hajszolt, kamaszosan heves és kapkodó énem lenyomata.

A könyved borítói eszméletlenül gyönyörűek. Elárulod, hogy ki tervezte őket?

A fotókat a neten vettem. Az első rész borítóján semmi módosítás nem történt a képpel, pontosan így nézett ki, ahogy most van. A másodikat viszont már Borka tuningolta fel. A fehér köd a lány háta mögött nem volt rajta az eredeti fotón.

   Mi a véleményed a pozitív, illetve negatív kritikákról?

Minden véleményt szívesen fogadok. Természetesen én sem vagyok kőből. Fáj a szívem, ha bírálják a szereplőimet, de nem célom bárkit elijeszteni, és olyan képet mutatni magamról, ami ellenszenvet ébreszt másokban. Igyekszem az építő jellegű kritikákat a magam javára fordítani, és alkalmazni a különböző észvételeket, ha az belefér az elképzeléseimbe.

Kaptam már nagyon rosszindulatú kritikát is. Túléltem. Még mindig itt vagyok, de nagyon rosszul esett. Az esetek többségében azonban rugalmas és toleráns vagyok.

Mennyi időt tudsz munka mellett az írásra szentelni?

Még nincs gyerekem, szóval akár az egész délutánt ezzel tölthetem, ha akarom. A férjem maximálisan támogat, így sosem korlátoz, ha írással kapcsolatos feladataim vannak. Minden szabad percet kihasználok.

  A követ című könyved először webregényként volt elérhető, de most már ingyen letölthető. Mennyire kapcsolódik a Megszámlálhatatlan-sorozathoz? Önálló könyvként is megállja a helyét?

Az első kérdésre válaszolva: teljesen. A követ is az újraéledők világának szerves része. Annyiban különbözik a sorozattól, hogy a jövőben játszódik. A könyvek szereplői itt már a történelem részei.

A követ önálló könyvként is élvezhető, mert más karakterekről szól. Azonban maradnak homályos foltok, mert bizonyos elemek részletes kifejtését meghagytam a megjelent köteteknek. Maga a blogregény csak kedvcsinálónak készült, hogy felhívja a figyelmet erre a világra. A sorozat olvasását ezzel is lehet kezdeni, mert semmi poént nem lő le az első és a második kötet cselekményéből.

  Hamarosan folytatódik a webregényed, amit Robin O’Wrightlyval együtt írtál. Milyen volt a közös munka?

Nagyon élveztem, és szerintem Borka is. Alapból terveztük, hogy megpróbálunk közösen írni, így amikor felmerült, hogy folytatnám A követet, meghívtam. Előnyt jelentett, hogy már ismerte az összes irományomat. Ő azon kevesek egyike, aki a sorozat harmadik részét is olvasta.

Mielőtt belekezdtünk volna, adtam neki támpontokat, amitől nem térhet el, de egyébként teljesen szabad kezet kapott. Megalkothatta a saját karakterét, és egy viszonylag „érintetlen” területre szabadulhatott rá a világomban, amit én még nem népesítettem be, csupán említettem. Kifejezett kérésem volt, hogy ne féltsen engem, bátran csavarjon a sztorin, ha ahhoz van kedve, csak azt az irányt tartsuk nagy vonalakban, amit előre kitaláltunk már.

Néhányszor sikerült is meglepnie, és hihetetlenül jó ötleteket hozott. Megértette a világom lényegét. Beilleszkedett, de közben mégis önmaga maradt, és ez azért jó, mert ettől lett a saját szereplője egyedi és különleges.

Ha szabad, ha nem, én szerelmes lettem a történetünkbe, és minden pillanatát imádtam a munkának.

Hogy szeretsz jobban írni, egyedül vagy párban?

Erre nincs válaszom, mert mindegyik másért csodálatos. Nyilván az lesz a gyakoribb, hogy egyedül írok, de ha esetleg újra felmerül egy közös sztori, és időm engedi, szívesen beleugrok egy újabb projektbe.

Milyen korosztálynak ajánlanád a könyved?

A hordozót elég széles réteg szerette. Sokan olvasták az idősebb korosztályból is, és jó visszajelzéseket kaptam. Kivéve a dédimtől, mert ő azt mondta: „Nekem nem tetszik, kisleányom. Hogyan jutnak neked ilyenek eszedbe?” :D

Minél több könyv születik, annál jobban kirajzolódik, hogy kiknek írok valójában. 18 éves kortól 30-ig tájolom be jelenleg, de elég vegyes az eddig összegyűlt tábor. Tényleg sok korcsoport találta már jónak a könyveket, én pedig egyiküket sem szeretném kirekeszteni a körből. 

Köszönöm szépen az írónőnek, 

hogy időt szánt rám és megválaszolta a kérdéseimet.